Eszti énekelte

Magna Cum Laude: Te Légy Most

Domboldalán hanyatt fekve napos reggel
Senki se zavar karunkon nincsen vekker
Csak mi és a tücskök együtt ciripelünk
Míg mások keményen dolgoznak mi boldogan éhezünk.

Csak te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk,
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk

Te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk!

Csak a szél fésüli bozontos hajkoronád
De fentről valaki napsugarait szórja ránk
S a pitypangokról lefújt ejtőernyősök
Ők a mi katonáink ó az igazi hősök

Csak te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk,
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk

Te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk!

Boruljunk le patak parti víztükröt lesve
A kis fahídon menjünk át halakat keresve
Olcsó hippik vagyunk még te is az lehetsz,
Ahogy hullnak a virágszirmok szeretsz vagy nem szeretsz.

Csak te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk,
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk

Te légy most karomban kincsem
Aludj el nyugodtan nincsen felhő most felettünk
Mint gyermekek egymásba úgy szerettünk!

refr:2-szer

Közös dalok

Gáspár László: Hagy Meg Nekem A Dalt

Csak egy perc, semmi több,
Míg porból meggyúrsz csillaggá, s míg porrá lesz a lényem
Kérlek nyugtass meg előbb,
Hogy van pár évem más szívében szétszórni a fényem

De bárhogy lesz, van elég erőm
És senki, senki meg nem állít
Akárhogy lesz, én hiszek a dalban
És semmi sem nehéz, amíg bennem Te zenélsz

Refr 1:
Járok rámszabott utadon,
csak Téged követlek rég szabadon,
és küldj rám jégesőt, zivatart,
(De nincs levegőm) Ha elveszed tőlem a dalt

Refr 2:
Járok rámszabott utadon,
csak Téged követlek rég szabadon,
és küldj rám jégesőt, zivatart,
(De nincs levegőm) Ha elveszed tőlem a dalt
Hagyd meg nekem a dalt

Úgy szeretném,
Ha átadhatnék még mindenből, mit mélyen érzek
Mondd, hogy lesz szerencsém,
És hangom szárnyán új életre kél a fáradt lélek

De bárhogy lesz, van elég erőm
És senki, senki meg nem állít
Akárhogy lesz, én hiszek a dalban
És semmi sem nehéz, amíg bennem Te zenélsz

Refr 1:

Refr 2:

[Instrumental]

Refr 1:

Refr 2:

 Oláh Ibolya : Ördögöd van

Tudom, az élet itt a lényeg és nem az ami volt
de a lélek alatt félek megint ott ragad egy folt
ha kitálal a sors, s a levesedbe most beleköp

Ne mondd, hogy nem látod az ördögöt

Nézd csak én hallgatok egy időre
a legutolsó sorból törtem előre
de ki a mennybe jár
na vissza hogy talál azután?

Ne mondd, hogy nem látod az ördögöt

Nézd csak a lapokat a kezedben
a sorok között olvasol vagy belőlem?
mindent megveszel
és szépen elveszel azután...

Ne mondd hogy nem látod az ördögöt
Ne mondd hogy nem látod az ördögöt
Ne mondd hogy nem látod az ördögöt

ott van a fényben
ott van a mélyben
ott van minden kisértésben
ott van a szívben
ott van fejben
ott van minden áldott percben

Nézd csak a tvben az elnököt
épp véletlen egy semmiséget elköpött
na ná hogy megvezet
Fogadok hogy elhiszed azután

Ne monnd hogy nem láttad az ördögöt

Nézd csak a koldust, kit az utca tart
most meg szakad, ugye ahogy a húsra hajt?
s majd gengszterek jönnek és ő fizet azután

Ne mond hogy nem látod az ördögöt
Ne mond hogy nem látod az ördögöt
Ne mond hogy nem látod az ördögöt

ott van a fényben
ott van a mélyben
ott van minden kisértésben
ott van a szívben
ott van fejben
ott van minden álldott percben

Tudom az élet itt a lényeg és hát nem az ami volt
de a lélek alatt félek megint ott ragad egy folt
ha a fejed helyett megint csak a helyed keresed
hogyha mindened eladod, hogy meglegyen mindened
Ha a kezed ami vezet
ezer zsebet teleszór
ha hagyod hogy a nagyok nyomjanak agyon
ha kitálal a sors és a levesedbe most bele köp

Ne mond hogy nem látod az ördögöt
Ne mond hogy nem látod az ördögöt
Ne mond hogy nem látod az ördögöt

ott van a fényben
ott van a mélyben
ott van minden kisértésben
ott van a szívben
ott van fejben
ott van minden álldott percben

A zajban, a csendben, a rangban, a rendben, a létben, a tétben, a részben, egészben, a jóban, a rosszban, a szentben, gonoszban
ezer egy sejtben, benned és bennem...
bent, bent, bent.